A napjainkra jellemző civilizált létforma egyik legmarkánsabb üzenete a bélrend­szerünk állapotában nyilvánul meg.

A mozgásszegény, ülő életmód (számítógép előtt, autóban, tv-nézéskor) kedvez a hasűri szervek pangásának, zsigeri működések lelassulásának, anyagcserénk alulműködésének. Mindemellett a túlzott mértékű stressz erőteljesen hat a vegetatív

idegrendszer irányítása alá tartozó bélműkö­désre. E negatív hatások tartóssá válásával közvetve az immunrendszer is gyengül, s a bél nyál­kahártyája is sérüléke­nyebbé, gyulladásokra hajlamossá válhat. A kezdeti puffadások, székelési problémák (hasmenés, székreke­dés) oka nem csak az epeelválasztás zavaraira, az emésztőenzimek hiányá­ra vezethetők vissza, hanem a bélperisztaltika gyengeségére, a kötőszövetek megnyúlására, bélfal kiöblösödéseire (divertiku-lumok), elvékonyodására is utalhatnak. Ilyenkor a szervezet fájdalommal, hascsikarással jelzi, hogy bizonyos bélszakaszokon gyulladás jelent­kezik. Gasztroenterológus szakemberek feladata a helyes diagnózis felállítása és a személyre sza­bott diéta beállítása.

A természetgyógyászati táplálkozásterápia holisztikus szemléletmódja szerint arra össz­pontosít, hogyan lehet elejét venni, megelőzni a probléma krónikussá válását, valamint ha már komoly tünetek vannak, hogyan rehabili­tálja a szervezetet, illetve bélrendszert.

Tudvalevő, hogy a legyengült bélrendszer megsegítésére könnyen emészthető, oldható rostokban gazdag, változatosan elkészített éte­lek adják a megoldást.

A gyümölcsök, zöldségek közül adjunk előnyt a béta-karotinban gazdagoknak: például a sárgadinnye, sárgabarack, sütőtök, papája,

ananász, ringlószilva, sárga hüvelyű zsenge zöldbab, spenót, brokkoli, kelbimbó, zsenge kelkáposzta, sötétzöld levélzöldségek.

Fontos a fehérjebevitel és a D-vitamin-ellá­tás, valamint a vasszint szempontjából a tenge­ri halak (lazac, szardínia, makréla) fogyasztá­sa. Az osztriga magas cinktartalma elősegíti a bél állapotának javulását.

A tőkehalmáj és a biológiai tenyésztésű szárnyasok mája magas A-vitamin-tartal­mával jó hatással van a bél nyálkahártyájára.

A tejtermékek közül jót tesz a sovány sajt és a joghurt.

K-vitamin pótlására a levélzöldségek, máj és paradicsom adnak lehetőséget, segítve a bélműködés kiegyen­súlyozottságát. A burgonya B_rvitamin-nal, a tojás, a sörélesztő, a gabonapehely B₂-vi-taminjával, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, a szója, a tofu B₆-vitamin-tartalmával támogatja a béltraktust.

A túlzott mennyiségű korpafo­gyasztás, kemény héjú gyümölcsök, magvak, csemegekukorica fogyasz­tása (melyek oldhatatlan rostokat tartalmaznak) árthatnak, és provo­kálják a bélnyálkahártya gyulladását.

Crohn-betegség esetén tünet­rosszabbodást idézhet elő a búza, rozs, árpa, zab, kukorica, élesztő, bizonyos tejtermékek, gyümöl­csök, kagyló, rák, savanyúság fogyasztása. Ezért ezekre fokozot­tan érdemes odafigyelni.