Vegetáriánus étkezés
Vegetáriánus étkezés, húsallergia
A húsmentes, táplálkozásnak két fő oka lehet:
• tudatos vegtáriánus elhatározás • viszonylag ritka, de sajnos létező emésztési probléma, a húsallergia Vegetáriánus, vagy vegán? Ma már közkeletűvé váltak ezek a kifejezések, és a legtöbben már jól tudjuk a különbséget: a két főbb hústagadó irányzatot jelölik. A vegetáriánusok általában csak a hústól tartózkodnak, míg a vegánok semmiféle állati eredetű táplálékot (pl. tojás, tej) nem fogyasztanak.
Akár vallási-világnézeti okból, vagy csak a szimpla undor, vagy az állatok iránti tisztelet miatt nem eszünk húst, illetve állati eredetű táplálékot, az étkezésben számunkra mindenképp a tudatosság és és odafigyelés kell, hogy domináljon, ugyanis a tápanyagok, nyomelemek, vitaminok egy jelentős részéhez így nehezebben jut hozzá a szervezet. Húsallergia Sok társadalom van, ahol távoli múltba nyúló hagyománya van a hús elhagyásának. A hinduk jelentős része például egyáltalán nem fogyaszt húst, elsősorban vallási okokból. Sokan azt is állítják közülük, hogy a hús elhagyása nem csak karmikus jelentőségű, de praktikus okai is vannak: a húsfogyasztás szerintük vaddá teszi az állatokat és az embereket is. A húsallergia ott okoz elsősorban problémát, ahol a társadalom döntő többsége fogyaszt húst, így pl. Európában, és különösen hazánkban. A húsallergia nem túl gyakori, mégis viszonylag sokan szenvednek tőle, akár anélkül, hogy tudnának róla. A húsallergia a legújabb kutatások szerint nem csak hogy emlékeztet a tejallergia vagy a tejérzékenység esetén tapasztalható tünetekhez, de hasonló okokra vezethető vissza. Úgy tűnik a probléma -ami akár súlyos anafilaxiás sokkot is okozható- oka a húsban található tejfehérje, az alfa-galaktóz, pontosabban az ellene termelődő IgE antitest lehet. Természetesen az asztmatikus, vagy súlyos allergiás rohamnál enyhébb, de kellemtlen tünetekkel is járhat a húsallergia: bőrkiütés, hasmenés, gyomor- és bélfájdalmak puffadtság. A húsallergia elsősorban a hússal és kevésbé más állati eredetű élelmiszerrel mutat kapcsolatot, így az ebben az érzékenyégben szenvedőknek érdemes a vegetáriánus étrendet követniük.
Húsmentes étrend A hús fehérje- és energiaforrás, de legfőképpen a sejtek építőanyaga. A szervezet teljes értékű működéséhez azonban nem csak a fehérjét, de különböző, más forrásból nehezen beszerezhető anyagokat is pótolni kell. • Jelentős fehérjeforrás a vegetáriánusok számára a szója, illetve a tofu, de ezen felül a gomba, a bab, a földimogyoró, és a zöldborsó is. • Az olyan nyomelemek és ásványi anyagok, mint a cink, vagy a magnézium jelentősen jobban hasznosulnak, ha a szervezet a állati eredetű forrásból nyeri. Ezeket pótolhatjuk növényi eredetű táplálékkal -pl. a cink esetében tökmaggal, vagy tökmagolajjal-, de hosszú távon érdemes kúraszerűen vegetáriánus táplálékkiegészítőt az étrendre venni.
Tejallergia
A tej-, vagy kazein allergia Más táplálékfélékhez hasonlóan a tejjel szemben is kialakulhat a szervezet túlérzékenysége, vagy a tápanyag lebontására való képtelenség. A tejtermékekkel kapcsolatban el kell különítenünk a tejallergiát -vagy más néven kazein allergiát-, illetve a a laktózérzékenységet. Kazein allergia A kazein nem más, mint a tejfehérjék egyik fő csoportja, a másik csoport a savó fehérje. Ez utóbbival kapcsolatban jóval ritkábban alakul ki túlérzékenység, viszont a kazeinnel szemben sokszor allergiás reakcióval védekezik a szervezet. Mivel a kazein zsírban oldódik, ezért az allergiás reakciók jóval nagyobb esélyben jelentkeznek a zsírosabb tejtermékek esetében. Nehezíti a tejfehérje allergiában szenvedők helyzetét az is, hogy tejfehérje nem csak tejtermékekben, hanem más élelmiszerfélékben is előfordul (pl. pékáru, sütemény).
Tünetei A tejallergia intenzitása és tünetei változóak. Általában a tejallergia már kisgyermekkorban jelentkezik. A hirtelen fulladásos tünet a szervezet legszélsőségesebb reakciója és akár életveszélyessé is válhat. Emellett asztmatikus illetve megfázásos légzőszervi tünetek is előfordulhatnak. Ezen kívül előfordulhat heves bőrreakció -kiütés, ekcéma- de más túlérzékenységgel, allergiával kapcsolatos megbetegedéshez hasonlóan- a hasmenés, a hányinger sem ritka. A tejallergia roncsolja a bélbolyhokat is, így a vas és más fontos nyomelem, ásványi anyag és vitamin felszívódása is nehézkessé válik, és anyaghiány léphet fel.
Táplálkozás Minden tejallergiában szenvedőnek tanácsos körültekintően táplálkozni és a lehetőségekhez mérten kerülni bármiféle olyan élelmiszer fogyasztását, ami veszélyes fehérjét tartalmazza. A tejféleségek fogyasztása Európában és Magyarországon is igencsak elterjedt, így igencsak körültekintően kell étkeznie annak, aki terjallergiában szenved. Tejallergia esetén a következő ételeket illetve élelmiszer-összetevőket mindenképpen kerüljük:
• tej és mindenfajta tejtermék (tej, joghurt, sajt, kefír, joghurt, tejföl stb) • tejsavó • tejpor (nátrium kazeinát) • nátrium-laktát • laktabumin • galaktóz • rekaldent (rágógumiknál használatos kazein származék) • karamell színezék
A ,,természetes összetevők" esetén is érdemes utánanézni, melyek ezek, mert könnyen belefuthatunk valmamilyen tejszármazékba. Tejpótló és tejmentes élelmiszerként a legismertebb a szója. A szójából készült élelmiszerek sok tejterméket pótolhatnak (szójatej, tofu). Emellett a vajat pótolhatjuk margarinnal is, de ezen felül még sok más tejpótló élelmiszer beszerezhető a megfelelő forrásból.
Liszt]rzékenység
Az ételallergia Az ételallergia oka -más allergiához hasonlóan- a szervezet túlfokozott válaszreakciója bizonyos tápanyagféleségekre. Az ételérzékenység oka, hogy az immunrendszer nem ismer fel bizonyos tápanyagokat, hanem a szervezettől idegen, vagyis antigén anyagként kezeli. A leggyakoribb ételallergiát okozó ételféleségek: a gabona -főleg a búzaliszt-, a tej, a hal és a tojás. Ezen kívül allergizálhatnak még a bogyós -eper, málna stb.-, vagy más gyümölcsök is.
Lisztérzékenyég, gluténérzékenység, vagy coeliakia A listérzékenység a glutén, vagy más néven a gabona -főleg a búza, az árpa, a durumbúza, és a rozs- sikértartalmára való túlérzékenységet jelenti. A sikér növényi eredetű fehérje, és döntően akkor alakul ki lisztérzékenység, ha túl korán kerül egy gyermek étrendjére. Az allergiás reakciót ez esetben nem az adott tápanyagféleségben található vegyület, hanem annak a szervezetben való lebontása folyamán létrejövő más anyag okozza. A lisztérzékenység valójában a glutén lebontására létrejövő transzglutamináz enzimmel szemben alakul ki. A lisztérzékenység tünetei: • Felfúvódás • Hasmenés • Más tápanyagok nem megfelelő felszívódása a vastagbében • Ezeken felül ekcémás bőrkiütést és asztmatikus tüneteket is okozhat
Gluténmentes táplálkozás - Mit együnk? A lisztérzékenység ellenére lehet teljes értékűen, ízletesen és laktatóan étkezni. A különféle gabonaliszteket pótolhatja a kukoricaliszt, a kukoricadara, a rizs, és a burgonya. Tésztafélék esetében ajánlottak a rizslisztből készült tésztafélék. Régi-új alternatívaként jelenik meg az ősi kamut búzafajta, ami nem okoz allergén reakciókat a lisztérzékenyeknél. Fontos figyelembe venni, hogy sok -különösen a félkész- élelmiszerek esetében használnak gluténtartalmú alapanyagot. Ilyenek pl. a csokoládék, kekszek péksütemény stb. Manapság azonban már ezt nagy általában mindenhol feltüntetik és széles a választéka az ilyen jellegű, de teljesen gluténmentes élelmiszereknek. Végül fontos elmondani, hogy ne feldkezzünk meg arról, hogy az olyan italok, mint pl. a whisky, vagy a vodka szintén gabonából készülnek. Bár ellentmondásos beszámolók vannak a kérdéssel kapcsolatban, mindenesetre lisztérzékenység esetén jobb kerülni ezeket az italokat.
|
|